Without You (VIXX)

A történet Ravi korábbi sérülése miatt született, remélem tetszeni fog! ^^

• RAVI POV •

Hosszas, fárasztó napot ültem végig. Mondjuk semmi okom panaszkodni, hisz fájó bokám miatt a táncpróbákat csak néztem. Nem örülök ennek, hogy új táncost válogatnak a helyemre…  Egy apró baleset miatt valaki más áll a helyemen, míg fel nem gyógyulok.
- Akkor sem értem, mikor Leo hyung-nak sérült meg a lába, helyette nem kellett új táncos! - magyaráztam leaderünknek.
- Wonshik, hányszor mondjam még… Ebben a koreográfiában olyan lépések, mozdulatok vannak, amikhez nem vagyunk elegek öten. Például, amikor Kent húzzuk fel…
- Abban ott sem vagyok, csak addig alatta húzódok el…
- Rendben, rossz példa… De ott van, amikor jön a rapped. Akkor ugye elveszed tőlünk a botot. És csak képzeld el, hogy ott ülsz, rappelsz, és mi meg csak állunk ott. Hogy néz az ki?
- Igazad van… - böktem ki.
- De hamarosan felépülsz, és jobban fogsz csinálni mindent, mint eddig! Nyugodj meg! - karolt át.
- Remélem… 

3 nappal később

A fiúk próbálnak, én peddig egyedül ülök a négy fal közt, és bámulok a semmibe. A telefonomon a játékot már négyszer újra játszottam, az MTV Diary-t is újranéztem már, és semmi elfoglaltságom nem maradt. Magyarul: unatkozok egyedül… Biztos vagyok benne, hogy ők meg felkarolták az új táncost, és vele hülyéslednek. Majd röhögve jönnek haza, és közlik, hogy milyen humoros a srác, és hogy mennyire jó fej, és hogy nála jobb helyettesem nem is lehetne. Legbelül mind az öten örülnek, hogy végre nem kell velem próbálniuk! Csak tudnám miért… Mi a fenét tettem, amiért ezt kapom tőlük! A legjobb barátaim, és azt hittem ők is nekem…
- Szia Ravi! - jöttek be mosolyogva, elől Hongbinnal.
- Ti csak ne Ravizzatok itt! Fogadok sokkal jobb táncost találtatok mint én! Örültök, igaz? Nem kell többé félnetek, hogy a próbán összetaposlak titeket! - fakadtam ki.
- Miről beszélsz? - pislogott Ken. - Ha elmondom mi volt a válogatáson, nagyot fogsz nevetni! - jött közelebb.
- Nevetni? - halkultam el.
- Képzeld  el azt, hogy két óvodás csoportot hoztak el, mert lehetőséget kell adni a kisebbeknek is. Mi pedig hiába magyaráztuk, hogy ez a válogatás 17-28 éves korig lett meghirdetve, nem érdekelt senkit, és az ovónők azzal fenyegetőztek, hogy beperelik a Jellyfish-t, ha nem nézzük meg a kicsik produkcióját! Szóval leültünk, és 4 órán át figyeltük, hogy a kislányok balettoznak, és a kisfiúk pedig katonásat játszanak a VOODOO DOLL-ra. Utána a vezetőség kijelentette, hogy ők nem fognak több válogatást tartani ezek után, szóval egy gyakornokot raknak be a helyedre. Esküszöm, ott kellett volna lenned, hogy kiválaszd az utódodat! - nevetett Jaehwan. - Viszont ha mégegyszer csinálsz valamit a lábaddal, és ilyenen kell keresztülmennünk miattad… akkor rád küldöm Leo hyungot!
- Jól teszed! - bólogatott N.
- Hiányoznak a beszólásaid, hyung! - szomorodott el Hongbin.
- Gyógyulj meg… - motyogta Leo. Nem tudom hogy hihettem azt, hogy képesek lennének leváltani… Ők a családom, és szeretem őket!